Tantō (短刀)

A tantō (短刀)  jelentése rövid penge és története a Heian korszakkal (794-1185) kezdődik. A növekvő erőszak miatt szükséges volt a személyes védelem fokozása a szamurájok számára. Alapvető fegyverük a tachi (太刀) volt, viszont a körülmények miatt és a fegyver jellegéből adódóan szükséges volt egy rövidebb hosszúságú fegyver is, ami szűk, zárt helyeken alkalmasabb volt a védekezésre, mint a tachi. Vékony, de erős penge volt, ami döfésre lett tervezve és nagyfokú áthatolásra (ruha, bőr, hús). A penge hossza nem volt több egy shakunál (ebben a korszakban 35.45 cm, 1891 óta 30.30 cm).

Minamoto no Yoritomo (源 頼朝) 1185-ben létrehozta az első sógunátust és új korszak kezdődött a japán történelemben. Ez volt a Kamakura sógunátus korszaka, ami 1185-től 1333-ig tartott. A megváltozott körülmények hatására a tantō szerepe inkább díszítő jelleggel volt a felszerelés része, mintsem korábban előnyben részesített harci értéke miatt. Jobb minőségű, díszesebb kivitelben készítették őket. Különböző szélességű, vastagságú,  keménységű pengék jelentek meg. A két legnépszerűbb tantō a hira és uchi-sori voltak, majd a korszak közepén nagy teret nyert a kanmuri-otoshi stílus is.

A Kamakura korszak végét követően folyamatos harcok voltak Japánban, amely miatt a tantō ismét, mint fegyver került előtérbe, így készítése az egyszerűségre és hatékonyságra  koncentrálódott. Mivel az erőforrások végesek voltak, így a tantō-k rövidebbek és vékonyabbak lettek.

Több, mint 200 évig folyamatos háborúk zajlottak (Muromachi korszak  1336-1573), amíg sor nem került Japán egyesítésére a híres szekigaharai csata után (1600). Elkezdődött az Edo-bakufu vagy más néven Togukava-sógunátus (1603-1867).  Új kardstílus alakult ki, a katana (刀) és megjelent a rövidebb pengéjű wakizashi (脇差).  Felváltották a tachi-t és a tantō-t.

Írta: Csapó Géza

Források:
http://www.way-of-the-samurai.com/Tanto-Knives.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Tant%C5%8D